Az ukrán választási törvényről, a huszti magyar iskoláról, valamint a beregszászi magyar főiskoláról is szó esett a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek, Szabó Vilmosnak és Hennagyij Moszkalnak jún. 30-i találkozóján – tájékoztatta az MTI-t a HTMH. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Hennagyij Moszkal, az Ukrán Migrációs, Kisebbségi és Nemzetiségi Állami Bizottság elnöke megállapította, hogy a vegyes bizottság XII. ülésén, még 2003 szeptemberében Ungváron megfogalmazott ajánlások végrehajtása minden területen eredményesen folyik. – Mélységesen felháborítja az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ), hogy a szülők, a pedagógusok és az országos szervezet erőfeszítései ellenére, a hatályos ukrajnai kisebbségi törvények semmibe vételével tovább folyik a huszti magyar iskola meghurcolása. Huszt ukrán nacionalista polgármestere, Mihajlo Dzsanda a kárpátaljai megyei fellebbviteli bíróságnál azzal az ürüggyel indított újabb támadást a magyar iskola bezárása érdekében, hogy az épület tisztasága nem felel meg a kívánalmaknak. Újabb támadás a huszti magyar iskola ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2005. október 27.
Az elmúlt hét végén a Békés megyei Békésen megalakult a Tisza–Maros–Körös Diákunió, a 2003-ban létrejött román–magyar diákunió mintájára. A most megalakult diáktestületben aradi, gyergyószentmiklósi, szabadkai (Vajdaság), huszti (Kárpátalja), tornyaljai (Felvidék) magyar és vegyes tagozatú általános és középiskolák vesznek részt. A diákunió fő célkitűzése a magyar nemzet összetartozásának megerősítése, a kulturális értékek kölcsönös megismerése és közös regionális rendezvények megszervezése. /(Kiss): Csikys diákok díjai. Megalakult a Tisza–Maros–Körös Diákunió. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2009. március 13.
A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapításának huszadik évfordulója alkalmából dr. Sólyom László köztársasági elnök fővédnöksége alatt Budapesten tartotta ünnepi megemlékezését. Az ünnepségen részt vettek a határon kívüli volt politikai foglyok szövetségeinek és szervezeteinek képviselői is, köztük a sepsiszentgyörgyi Török József. A rendezvényen az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenység elismeréseként emlékplakettet adományoztak, többek között Török Józsefnek és Sylvester Lajosnak. Megdöbbentőek azok az adatok, amelyeket az ünnepségen megidéztek. A kommunizmus áldozatainak emléknapján mintegy 90 millió áldozatra emlékeztek. Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki elnöke, akit 1962-ben ítéltek el a magyarországi forradalmárokkal való kapcsolattartás miatt, felszólalásában elmondta, hogy Romániában több mint 400 000 ember szenvedte el a kommunista diktatúra megtorlásának valamilyen formáját – Stefano Bottoni és mások kutatásai szerint több mint 28 000 személyt tartóztattak le. Ez az adat nem fedi teljes mértékben a valóságot, mert tömegével fordultak elő olyan esetek, amikor a letartóztatott személyeket hónapokig vagy akár évekig tartották vizsgálati fogságban, majd törvényszéki tárgyalás nélkül küldték őket haza. Volt eset rá, amikor az illetőnek egyszerűen nyoma veszett, vagy elegendő volt egyetlen elejtett szó, egy szál virág, virágkoszorú elhelyezése – beszédes példa erre a sepsiszentgyörgyi mikós diákok és Erőss János tanár esete –, hogy súlyos börtönbüntetéssel illessék még a kiskorúakat is. – A Pofosz március 15-én a Nyerges-tetőn állít kopjafát az 1849-es forradalom és szabadságharc emlékére. A Pofosz budapesti évfordulós rendezvényének krónikásai – különösképpen Frigyessy Ágnes – a kárpátaljai Dupka György megdöbbentő adatait emelik ki a kommunista diktatúra barbár embertelenségéről. Legalább 35 000 ember ellen indult rendőrségi és ügyészségi vizsgálat. Az ungvári szovjetellenes ifjúsági szervezet diákjait röplapterjesztésért ítélték el. Benyák Nándor hat évet töltött munkatáborban, bűnözőkkel, rablógyilkosokkal és tolvajokkal zárták össze. Gecse Endre református lelkész, akit a huszti templomból hurcoltak el, a börtönbeli kínzásokba halt bele. Bucsella József a szovjet hadsereg katonájaként került Magyarországra. 1956 októberében a 32. gépesített hadosztály katonájaként nem volt hajlandó a forradalmárokra lőni. Fegyverét eldobta. November végén elfogták, golyó általi halálra ítélték. Kivégzése sikertelen volt, a koponyájába röpített golyót kioperálták. Előbb a bolondokházába dugták, majd Szibériába száműzték, ahol ötven évet töltött, s onnan élő tanúként került haza. Négy-öt éves árvaházi gyermekeket hurcoltak el, hogy speciális szovjet iskolákban janicsárokat neveljenek belőlük. /Sylvester Lajos: Egy megalázott nép nemzetté válik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
